Felhívás szerzőknek
Kellék 66. szám: Ökológiai válság és filozófia
Súlyos, az emberiség történetében bizonyára korszakváltó, egyben földtörténeti léptékű környezeti válság korát éljük. Divatos ernyőfogalommal élve: az antropocén korát, amelyben az emberi történelem és a természettörténet, az ember és a nem emberi környezet viszonya vésztjóslóan összekuszálódott. Az emberiség immár bolygószintű ágensként avatkozik bele a Föld-rendszer atmoszférikus és bioszférikus folyamataiba: az éghajlatváltozás, a biodiverzitás megszűnése, a hatodik tömeges fajkihalás, a nitrogén-ciklus megbomlása, az óceánok savasságának az emelkedése mind-mind emberi tevékenység eredménye. Az általános ökológiai válság (mindenekelőtt: a klímaválság) ugyanakkor a társadalmi-gazdasági összeomlás lehetőségét is előrevetíti, egy magát az emberiség jövőjét érintő egzisztenciális fenyegetést is magával hordoz. Ez a helyzet előzmény nélküli módszertani, elméleti-fogalmi, etikai-politikai kihívások elé állítja mind a természet-, mind a társadalom- és humántudományokat, így a filozófiát is.
A Kellék – filozófiai folyóirat az ökológiai válság problémakörét filozófiailag értelmező tanulmányokat vár a 2021 végén megjelenő 66. számába. A lapszám koncepciója szerint az általános környezeti válság nem kizárólag szűk értelemben vett környezetfilozófiai kérdés (bár természetesen az is), ugyanis a filozófia több alterülete, alább javasolt témaköre, kérdésfelvetése vonatkozásában is a nem emberi világhoz való viszonyunk filozófiai újragondolására késztet.
1. A természet ontológiája az antropocénben – a modernitás társadalom–természet dualizmusán túl
– ökoncetrikus monizmus vagy non-dualizmus (pl. a mélyökológiában);
– ontológiai „hibridizmus” a posztmodern és poszthumanista diskurzusban: a természet mint társadalmi konstrukció; társadalom–természet „hibridek” (Latour), szerves–gépi „kiborgok” (Haraway), stb.;
– természet és társadalom viszonyának materialista tulajdonság-dualista (Malm) és dialektikus (anyagcsere-szakadás iskola) ontológiája a kortárs ökológiai marxizmusban;
– a természet ontológiája a fenomenológiai természet- és életfilozófiákban (Merleau-Ponty, Jonas, stb.), a folyamatfilozófiában, az objektumorientált ontológiában (Morton), a „ktulucén”-elméletben (Haraway), az új materializmusban és a spekulatív realizmusban, stb.
2. A modern racionális természetfelfogás filozófiai kritikái
– a természettudományos naturalizmus kritikája a mélyökológiában és az ökofenomenológiában; a felvilágosodás instrumentális racionalitása természet-uralmának az elemzése a kritikai elméletben; a patriarkális ész természetfelfogásának kritikája az ökofeminizmusban, stb.
3. Környezeti etika, klímaetika
– környezeti igazságosság és klímaigazságosság: a globális, nemzedékközi és fajközi környezeti felelősség és igazságosság normatív kérdései;
– a nem emberi természet érték(elés)ének a kérdése: az instrumentális érték versus önérték vita, illetve értékelméleti és etikai következményei;
– a természettel szembeni autentikus etikai viszony kérdése;
– az állat etikai és politikai státuszának filozófiai kérdései.
4. Zöld politikai filozófiák
– a politikafilozófia és a politikaelmélet fogalomrendszerének (kiemelten: az állam–állampolgár viszony, a szabadságjogok és kötelezettségek, az osztó igazságosság, a képviseleti demokrácia fogalmainak), általában a gazdaság, az állam és a politika társadalmi viszonyrendszerének normatív újragondolása az ökológiai válság kontextusában;
– Összeegyeztethetők-e – és ha igen: hogyan? – a hagyományos politikai ideológiák a környezeti értelemben vett „jó élet” eszményével (lásd a kortárs zöld konzervatív, zöld liberális, zöld republikánus és zöld kommunitárius, továbbá az ökoszocialista, ökoanarhista, ökofeminista stb. elméleti javaslatokat), vagy pedig egy önálló zöld politikai gondolkodás kidolgozására van szükség?
– kortárs zöld politikai gazdaságtani elgondolások (Green New Deal, nemnövekedés, ökológiai, feminista és más növekedés-utáni közgazdaságtanok) társadalom- és politikafilozófiai vonatkozásai.
5. Történelemfilozófia az antropocénben
– Ha az emberi és természeti történelem és ágencia viszonya bizonyos értelemben akár föl is cserélődött (Chakrabarty: az emberiség geológiai planetáris ágenssé, a bolygó pedig történelmi ágenssé vált), ez milyen kihatással van a történelmi ágencia és a történelmi cselevés kérdéseire?
– Újraírja-e az ökológiai és társadalmi összeomlás lehetősége a modern, haladáselvű történelem-teleológiát?
– Az ökológiai válság kialakulásának naturalizált, determinisztikus (az emberi faj evolúciójának elkerülhetetlen fejleménye) versus a modernitás vagy a kapitalizmus történetileg kontingens társadalmi-gazdasági viszonyrendszerével való magyarázatai (pl. a társadalmi ökológiában, kapitalocén-diskurzusban, stb.)
A kéziratokat .doc vagy .docx formátumban kérjük beküldeni a szigetiat@yahoo.com címre.
Terjedelem: 20 000–40 000 leütés.
Szerkesztési irányelvek, szerzői tudnivalók: https://www.prophilosophia.ro/hu/kellek-folyoirat/
Határidők:
A javasolt tanulmányok témáját, rövid absztraktját kérjük 2021. május 31-ig beküldeni.
A végleges kéziratok leadási határideje: 2021. szeptember 30.
A kéziratok közléséről szóló szerkesztőségi döntésről 2021. október 31-ig értesítjük a szerzőket.
