Felhívás szerzőknek
Kellék 59. szám: A munka utáni világ és a feltétel nélküli alapjövedelem
A Kellék – filozófiai folyóirat a munka és a “posztmunka”, illetve a feltétel nélküli alapjövedelem témáiban vár filozófiai tanulmányokat a 2018 végén megjelenő 59. számába.
A hagyományos értelemben vett munka a végét járja: egyre szűkösebb, töredezettebb, bizonytalannabb (prekárius), a technológiai fejlődés (automatizálás-informatizálás) következtében hamarosan akár fölöslegessé is válhat – minden jel szerint egy munka utáni, a „posztmunka” társadalma fele tartunk. Nem véletlen tehát, hogy a munkához nem kötött, feltétel nélküli alapjövedelem kérdése az utóbbi időben nem csupán a társadalomelméleti, hanem a közéleti, társadalompolitikai vita (és kísérletezés) középpontjába került.
A technológiai „akceleráció” előidézte munka utáni – esetleg posztkapitalista – világ körüli kortárs diskurzus meghatározó filozófiai előzménye Marx „Gépekről szóló töredéke” a Grundrisse-ből (A politikai gazdaságtan bírálatának alapvonalai) – a lapszám egyik tematikus súlypontja a kapitalista technológia és a munka, illetve az érték közötti viszony marxi elemzése (a Grundrisse-ben, illetve általában a marxi életműben), továbbá ennek a problematikának a 70-es, 80-as évektől kezdődően kibontakozó marxista filozófiai reinterpretációja. A lapszám másik – az előbbivel összefüggésben, de attól függetlenül is elemezhető – tematikus súlypontja a feltétel nélküli alapjövedelem kérdése körül kialakult kortárs társadalometikai, illetve társadalom- és politikafilozófiai vita.
Lehetséges – de nem kizárólagos – kérdések, témakörök, szerzők:
- Marx és a Grundrisse, illetve általában a munka marxi filozófiája: az értéktermelő munkára épülő – ám azt egyben szükségszerűen felszámoló – kapitalista technológia (az “általános intellektus” technológiai-tudományos tudása); a munka és az érték viszonya.
- A Grundrisse recepciója, illetve reinterpretációi: az immateriális, kognitív vagy affektív munka fogalma a posztoperaismo-ban (Negri, Hardt, Lazaratto); munka és biopolitika viszonya; az absztrakt munka és az érték fogalmainak az újraértelmezése az értékkritikai iskolában (Wertkritik, Postone), a munka és az érték kapitalista „társadalmi szintézis”-e, válsága, posztkapitalista fölszámolása.
- A munka kérdése a XX. századi kritikai elméletben, Lukácstól a Frankfurti iskoláig; a munka és az elismerés, illetve az önazonosság viszonya (Honneth); a munka más XX. századi filozófiái (Arendt, Simone Weil, stb.)
- A feltétel nélküli alapjövedelem körüli társadalomfilozófiai viták: milyen társadalometikai elvek (igazságosság, méltányosság, stb.), és hogyan szervezhetik a munka és a társadalmi össztermék elosztását; az alapjövedelem kérdésének jobb- illetve baloldali libertárius, marxista, liberális igazságosság-elméleti, republikánus, stb. társadalom- és politikafilozófiai keretben való tárgyalása (André Gorz, Philippe van Parijs, Rawls, stb.).
- Az alapjövedelem és a társadalmi egyenlőtlenség, illetve a nemek közötti, nemzedékközi stb. igazságosság viszonya.
- A munka jövője: hogyan értelmezhető a bérmunkától függetlenített, akár az elidegenedés alól is emancipált posztkapitalista munka (illetve nem-munka)?
A körülbelül 40.000 karakter (egy ív) hosszúságú kéziratokat a szigetiat@yahoo.com email-címre kérjük beküldeni legkésőbb 2018. október 30.-ig; elbírálásukról a szerkesztőség november 15.-ig dönt.
.jpg)